Sokan úgy gondolják – és ez hangsúlyosan jelen van a közösségi médiában és különböző fórumokon –, hogy egy kés vágási és használati tulajdonságait elsősorban a leélezés típusa határozza meg. Magyarán sokszor ölre mennek azon, hogy:
- egyenes (FFG)
- holkeres
- vagy konvex
leélezésű legyen az adott kés. (Van több típus is, vésőél, katakiriba, skandi stb… de ezek az alapok) Általános vélekedés szerint a holkeres a legsérülékenyebb, a konvex a legvastagabb, strapabíróbb s az egyenes valahol a kettő között van…
No igen ám, de ez csak akkor igaz (s nem is mindig kardinálisan) ha minden egyéb feltétel pontosan ugyanolyan. Értve ez alatt a pengevastagságot, a fazetta (élszalag) szögét és vastagságát.
Ezek miért nem kerülnek mindig látóképbe? Szerintem mert ezek nehezebben mérhető tulajdonságok.
Az elmúlt néhány év tapasztalatát szeretném megosztani veletek (hangsúlyozva hogy ez saját tapasztalat!)
Mik akkor azok az egyéb tulajdonságok amik befolyásolják egy kés vágási tulajdonságait?
- Fazetta vastagsága (mennyire van lehúzva a levezető él)
- Élszalag szöge (konvex esetén az élnél lévő görbéhez húzott érintők által bezárt szöge).
- Penge vastagsága (pengehátnál mi a kiinduló anyagvastagság)
Véleményem szerint elsődlegesen a fazetta vastagságbeli különbsége érezhető talán a legjobban, azaz, hogy az élszalag milyen vastag köszörült levezető élből kerül kialakításra. Konvexnél nehéz egzaktan mérni ezt, de valójában ha elképzeljük a konvexet úgy, hogy mint egy egyenes leélezésű pengét élszalaggal melynek leélezését „egybemossuk”, azaz a levezető és vágóél síkjait akár puha csiszolószalagon vagy akár lengőszalagon egybesimítjuk, akkor belátható talán, hogy beszélhetünk fazetta vastagságról, mégha kicsit önkényesebben is.
Ezen tulajdonságok (tehát mégegyszer: a fazetta vastagsága, élszalag szöge és a penge vastagsága) jobban meghatározzák egy kés vágási tulajdonságait mint az, hogy az élszalag és a pengehát két pontját összekötő szakasz éppen holkeres, egyenes vagy adott esetben konvex. Ez is fontos tulajdonság, de véleményem szerint a többi attribútum általában meghatározóbb.
Késtípusok csoportosítása:
Ahhoz hogy a konkrét adatokat nézzük, először is osztjuk fel a késeket felhasználásaik alapján. (Én legalábbis) Ezekbe az egyszerűsített kategóriákbasorolnám a késeket:, (nyílván van átmenet, átfedés, egyéni preferencia stb, de most azokat hagyjuk…)
1. csoport
- Borotvák
- Faragókések
- Zöldségpucoló kések
- Kicsi folderek, bicskák stb…
2. csoport
- EDC bicskák és folderek
- Kisebb, mindennapos használatra szánt fixpengés kések (Jellemzően ~4 mm alatti pengevastagságban
- Konyhakések (nem csapókések és bárdok J)
3. csoport
- Outdoor kések (bushcraftkés, vadászkés…)
- Nagyobb és erősebb EDC kések
- Egyéb utility kések
Természetesen mint írtam, tovább bonthatóak ezek a kategóriák, pl. borotvákat pont vehetnénk külön is, de akár az outdoor kategórián belül is tovább oszthatnánk alcsoportokra, (pl.: bozótvágó kések, stb stb stb…) Viszont ha ezt a három kategóriát megjegyezzük, nagyon nagyot már nem tévedhetünk.
Akkor most nézzük ezeket konkrétabban is, a számok szintjén táblázatban.
Jellemző méretek – táblázatos összefoglaló
| Késcsoport | Fazetta vastagsága (mm) | Élszalag szöge (oldalanként) |
| 1. csoport | ~0,15 (borotva) – 0,3 | ~10–15° |
| 2. csoport | ~0,3 – 0,5 | ~15–20° |
| 3. csoport | ~0,5 – 1,0 | ~20–30° |
A fazetta vastagsága és élszalag szöge nem mindig kell hogy ugyanabba a kategóriába essen, továbbá hangsúlyoznám mégegyszer, hogy ezt a saját és az általam ismert egyes vevők tapasztalatai alapján állítottam össze. Kéretik nem egyetemes igazságnak tekinteni, mindenki a saját (nem online és egyéb helyről hallott) ismeretei alapján ítélje a kések ezen tulajdonságait. 🙂
Ha mégis hivatkozási alap lenne valahol, akkor kérem odaírni, hogy ez az én írásom és tapasztalatom alapján készült.
Palcsesz Imre